Rólunk Szolgáltatásaink Aukciós időpontok Árverési feltételek Kapcsolat
Menü
HUHU ENEN
x
‹ Vissza

Debitzky István Festő

1913 - 1992

1913. szeptember 2-án, Sepsiszentgyörgyön születik. Apja Debitzky Béla, anyja Salamon Irén. Szombatfalván a ferences elemi iskolába jár, majd Székelyudvarhelyen a római katolikus egyházmegyei gimnáziumban végzi tanulmányait. Érettségi után a Bukaresti Szépművészeti Akadémiára nyer felvételt. Öt év alatt tanári és művészi oklevelet szerez. Két éven át jogot is hallgat. Nem kap tanári állást, és átmenetileg két évig a kolozsvári Ufarom vegyigyárban dolgozik, mint rajzoló. 1931: Sokat fest, hamarosan kiállításon vesz részt két akvarell festménnyel. Temetés című képét dr. Márton Áron püspök veszi meg. 1935: Meghatározatlan időre munkaszolgálatra hívják be Buzeuba. Megkapja társaitól a vérhast. Egészségügyi barakkban fekszik, gyógyszer nélkül. Sokan meghalnak mellette, ő is szenved, de nagy akarattal győz az élnivágyása. 1939: Megnősül, dr. Balogh Artúr egyetemi professzor lányát veszi el. Feleségével, B. Balogh Katalinnal, három évig élnek együtt, a háború elszakítja őket egymástól. 1940: Kinevezik a kolozsvári piaristák vezetése alatt álló zágoni Mikes Kelemen Rom. Kat. Gimnáziumba. 1941: Behívják a szamosújvári m. k. 26. sz. tábori tüzérosztályhoz. 1942 nyarán: Ismét bevonul, most Hajmáskérre. 1944. április 8-án ismét behívót kap. Linzbe-Ebelsberbe kerül. A laktanyába 15 ezer katonát szállásolnak el. Másfél évig Ennsben a Magyar Vöröskereszt és Hazahozatali Kormányküldöttség segélyállomásán, mint hadifogoly dolgozik. 1947-ben tér haza. Szeretne Kolozsvárra, a családjához menni, de a budapesti román konzulátus nem ad számára beutazási engedélyt. Hetekig próbálkozik. Közben édesanyja és két testvére Nagykőrösön telepedik le, ő is odamegy 1947 nyarán, és öccse fuvarozási vállalatánál, mint rakodó dolgozik. (Édesapja 1945-ben Bajorországban, Pocingban aknára lép, felrobban.) 1947: Megkapja kinevezését a Dombóvári Gimnáziumba, ahol művészettörténetet, rajzot, ábrázoló geometriát tanít. A rajz szabadiskolában ismeri meg leendő második feleségét. 1949. szeptember 13-án kinevezik Pécsre a Gépipari Technikum tanárának. 1950 augusztusában kap megbízást az Építőipari Technikum igazgatására. Óriási szigorral és nagy fegyelemmel, szeretettel, lelkesedéssel kezdi el iskolája vezetését. Tanít is: művészettörténetet, rajzot, ábrázoló geometriát. Bár nagy a bánata, hogy festészete háttérbe szorul, és csak “vasárnapi” festő lesz, hisz diákjainak, és még vasárnap délelőttjeit is az iskolában tölti. Iskolája ragyog a tisztaságtól, s ha véletlenül valaki leejt egy cigarettacsikket, ő lehajol és felveszi azt. 1953. július 25-én újra megnősül. Felesége Farkas Ilona textilfestő, akivel 40 évig él boldog házasságban, hiszen mindkettőjük szíve a művészetért dobog… Pedagógiai munkája mellett rengeteget ír: a Dunántúli Naplóban, a Jelenkorban, országos szaklapokban jelennek meg írásai. A Pécsi Rádió művészeti rovatát vezeti. A TIT megyei művészeti szakosztályának titkára, majd elnöke. Kihelyezett levelező iskolákba évekig jár tanítani vidékre (Zalaegerszeg, Szekszárd, Kaposvár), helyben a pécsi esti, levelező tagozatra, és négyféle esti tanfolyamon oktat. Szakmai könyvet ír kollégáival – Debitzky-Bezzegh-Juhász: Műszaki rajz. Általában este tíz után ér haza. A Fekete István írópályázaton egy kis “állat”-novellájával első díjat nyer. A Pécsi Nemzeti Színházban előadják humoros, vidám karcolatait. Megírja élete regényét, tele színnel, izgalommal és szépséggel. Szeretné kiadatni, de ez a vágya nem teljesül! 1968: Iskolája bekapcsolódik az országos néprajzi gyűjtőpályázat munkájába: Kán falu felmérésével első, a Vegyes anyag Baranyáról pályázati anyagukkal második díjat nyernek. 1974 augusztusában 30 év után tér vissza látogatóba Kolozsvárra, hogy bejárja gyermekkora és boldog ifjúsága útjait. Első felesége pár év múlva meghal Kolozsvárott. 1975: 62 évesen nyugdíjba vonul. Fájó szívvel válik el iskolájától, szinte belebetegszik. Szenvedéllyel szerette diákjait és 25 éven át az iskoláját. Amikor végleg elbúcsúzik, ezt mondja: napi 80 cigarettáról könnyebben leszoktam, mint ahogy most megválok iskolámtól, tanáraimtól, tanítványaimtól. Utána még 10 évig, 72 éves koráig dolgozik a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, mint tanácsadó. Szereti és becsüli a munkásembereket. Rendszeresen ír a Baranyai Építők lapban. Debitzky István, a művész-tanár Erdély mesevilágából érkezett. Meleg szíve, művészete, egyénisége, gazdag munkássága beragyogja Pécs város szelíd hajlatú domboldalait. Rajongásig szerette Pécset, második hazáját, otthonát, amit “kicsi” Erdélynek becézett. 1992. október 6-án hal meg, 79 éves korában, szívinfarktusban. Szép halált adott neki a sors, mindig erre vágyott. Temetésén az iskola mostani igazgatója, Durucz István csodálatos beszéddel búcsúztatta, és méltatta a hosszú élet munkásságát. Több ezer barát, tanítvány, ismerős rótta le tiszteletét, kísérte utolsó útjára őt. A szív megszakadt. Magával vitte arannyal átszőtt álmait, a szülőföldje nagy hegyeinek varázslatos titkait, a fenyők szépséges suhogását, a patakok zúgását és sok ezer hálás tanítványa szeretetét…

Debitzky István (1913-1992): Mulatók

580x390 mm
akvarell-papír,
jelzés jobbra lent: D I. 58
Papíralapú eredetiség igazolás.

Ár: 40.000 HUF

Kapcsolat

Kapcsolat

1111 Budapest, Bartók Béla 34.
(Gárdonyi tér)

Tel: 06 (1) 784 5852

Mobil: 06 (20) 519 0891

E-mail: href="mailto:moc!pont!trafoadob!kukac!0002">moc!pont!trafoadob!kukac!0002

Nyitva: H-P: 10:00 - 18:00

facebook instagram

1093 Bálna Budapest,
Fővám tér 11-12.

Tel: 06 (1) 784 5852

Mobil: 06 (20) 519 0891

E-mail: href="mailto:moc!pont!trafoadob!kukac!0002">moc!pont!trafoadob!kukac!0002

Nyitva: H-SZ: 10:00 - 18:00
Vasárnap: Zárva